Van egy meseszerű kastély Turán, úgy hívják Schossberger. Mindig akartam ott egy rendezvényt, de soha, egyetlen egyszer nem vállalta be senki. Nem baj, majd egyszer. De addig is:
HERMIONE
Mit süttök-főztök? Itt vagyok, fiacskám
Megint veled leszek. Csücsülj le mellém,
S mondj egy regét.
MAMILLIUS
Vigat, vagy szomorút?
HERMIONE
Nagyon-nagyon vigat.
MAMILLIUS
De télre inkább bús rege való.
Tudok egyet manókról és lidércről.
HERMIONE
Mondd hát, szivem, azt. Ülj le, gyer: ijesztgess
Lidérceiddel. Ehhez úgyis értesz.
MAMILLIUS
Volt egyszer egy ember -
HERMIONE
Csak ülj le s folytasd.
MAMILLIUS
A temető mellett lakott; de halkan:
Meghallja a tücsök.
HERMIONE
No, gyer közel hát,
Sugd a fülembe szépen...
(Shakespeare: Téli rege)
Zene itt.
Képek innen, innen, innen és innen.
